A valóság ARcai: AR és VR a tanteremben?!

Úszkáljunk cápákkal, nézzünk körül a Louvre-ban, varázsoljunk hegyeket tanítványaink földrajz atlaszába. A virtuális valósággal és a kiterjesztett valósággal mindez lehetővé válik, úgy, hogy közben diákjaink is fejlődnek.- Gyerekek kiterjesztett valóságot használnak informatikaórán.

A „technológia felgyorsult üteme”, „állandóan változó világunk” már régóta közhelyként hangzanak, különösen az IKT-val foglalkozó pedagógusok körében. Az utóbbi időszak népszerű mozaikszavai (pl. AR, VR), és oktatási alkalmazásuk azonban mindig jó okot szolgáltatnak a próbálgatásokra, kísérletezésekre. Az innovatív pedagógus szívesen ugrik fejest az újba, hiszen egy új technológia kapcsán érti, hogy az mire való, de vajon, hogyan lehet azt az oktatásban felhasználni? Az utóbbi időszak új kifejezései közé tartozik az AR és a VR is. Vajon mit jelentenek ezek a mozaikszavak, hogyan használhatók a tanteremben?

Gyerekek kiterjesztett valóságot használnak informatikaórán, Fotó: Czékmán Balázs

A „technológia felgyorsult üteme”, „állandóan változó világunk” már régóta közhelyként hangzanak, különösen az IKT-val foglalkozó pedagógusok körében. Az utóbbi időszak népszerű mozaikszavai (pl. AR, VR), és oktatási alkalmazásuk azonban mindig jó okot szolgáltatnak a próbálgatásokra, kísérletezésekre. Az innovatív pedagógus szívesen ugrik fejest az újba, hiszen egy új technológia kapcsán érti, hogy az mire való, de vajon, hogyan lehet azt az oktatásban felhasználni? Az utóbbi időszak új kifejezései közé tartozik az AR és a VR is. Vajon mit jelentenek ezek a mozaikszavak, hogyan használhatók a tanteremben?

Ismerkedés a virtuális valósággal

Az AR-t és a VR-t sokan összekeverik, mert mindkettőhöz valamilyen eszköz kell, virtuális térben zajlik, és valami olyat látunk, ami nincs is ott. Az AR angol mozaikszó „augmented reality-t”, vagyis kiterjesztett valóságot jelent.Egyszerűen arról van szó, hogy egy képre ránézve egy tablet, okostelefon kamerájával, a valós világ képe kiegészül egy virtuális képpel, pl. egy térképrészletre rátekintve az okostelefon kijelzőjén már a hegység háromdimenziós valójában fog tündökölni. Tehát itt a valóság és a számítógépes világ egy speciális keveredéséről van szó. Technikailag úgy épül fel a folyamat, hogy szükség van egyhívóképre (trigger-kép), mely lehet bármilyen fotó, ábra (pl. a földrajzatlasz egyik oldala), melyhez további rétegeket rendelhetünk (pl. hegyek 3D-s modelljét).

Földrajzórán használt app a LandscapAR. Fotó: Czékmán Balázs

A gyakorlatról

A végeredmény pedig egy atlaszból előugró 3D-s alakzat lesz, mely körbeforgatható, elemezhető, s nem utolsósorban látványos, élményt adó a tanuló számára. Az AR számos tantárgyban felhasználható, alkalmazásának tényleg csak a pedagógusok és a tanulók fantáziája szabhat határt. Kiváló lehetőséget biztosít a tartalomba ágyazott, komplex kompetenciafejlesztésre is, ahol a diákok saját maguk is készíthetnek ilyeneket. A kiterjesztett valóság további fajtáiról, oktatási célú felhasználásának lehetőségeiről az IKT-MasterMinds kutatócsoport néhány tagja (Fehér Péter, Aknai Dóra Orsolya és jómagam) több konferencián is beszámolt az utóbbi időszakban, melyekről a prezentációk és azelőadások videófelvételei is elérhetők.

Biológiaórán akár a víz alatt is barangolhatunk. Ezt láthatjuk a kijelzőn szemüveg nélkül VR-módban.

A VR mozaikszó „virtual reality-t”, vagyis virtuális valóságot jelent, mely kifejezés nem is olyan új keletű, hiszen alkalmazásának már több évtizedes hagyománya van. Az utóbbi időszak technikai fejlődése viszont újra testközelbe hozta, és egyben bárki számára elérhetővé tette.

A virtuális valóság egy olyan számítógép által generált világot jelent, melyet nehéz megkülönböztetni a valóságtól. Ilyen virtuális világ például a tőlünk nyugatabbra nagyon népszerű, oktatásban is használt Second Life, illetve a hazánkban is ismert Sims. Egy másik felhasználási területe egészen egyszerűen elmesélve az, amikor a felhasználó egy speciális szemüvegen, sisakon szemlél egy kijelzőt, melyen egy „elektronikus világot” lát, ahol 360 fokban képes körbenézni.

Virtuális szemüveg – házilag?

Ehhez még pár éve drága virtuális valóság sisakokra, kiegészítőkre volt szükség, melyeket csak filmekben csodálhattunk (pl. Avatar, A fűnyíró ember, Mátrix). Mára már filléres eszközökkel pótolható, melyhez csak egy megfelelő tudású okostelefon szükséges. A készülék egyetlen fontos kritériuma az, hogy rendelkezzen giroszkóp-szenzorral, hiszen ez az érzékelő határozza meg az okostelefon 3D-s pozícióját, vagyis a fej forgatását. AGoogleCardboard, Samsung Gear, OculusRift mellett filléres „noname” kínai szemüvegek jelentek meg, melyek segítségével valóban elérhető közelségbe kerül egy új, digitális világ. A Google Cardboard kinyomtatható, kivágható, összeragasztható modelljéhez már csak egy pár lencse kell, és indulhat is a felfedezés.

cardboard: Google Cardboard (kép forrása: en.wikipedia.org)

A szoftveres oldal készen áll, hiszen VR játékok százai tölthetők le az ismert platformokra, 360 fokos videók és képek ezrei állnak rendelkezésre tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt.

Könnyedén elkészíthető (kép forrása: forbes.com)

Felhasználási lehetőségek

Ha eddig még valakinek maradtak volna kételyei, akkor képzelje csak el, ahogyan a tanteremben rendelkezésre álló néhány olcsó VR szemüveg segítségével a tanulók 3D-ben járhatják be égboltunkat, a Google Utcakép segítségével szétnézhetnek a világ bármely táján, vagy akár maguk is készíthetnek gömbpanorámákat. A több ezer 360 fokosYouTube videót említettem már?

Bárhol körbenézhetünk a világban a Google Utcakép segítségével

A Digitális Témahét keretein belül a Kispesti Puskás Ferenc Általános iskola diákjai is „más szemüvegen” fogják szemlélni a valóságot, hiszen egymásnak és a nagyvilágnak is bemutatják, hogy mire képes az AR és a VR egy átlagos, általános iskola hétköznapjaiban.

Az ötletelgetéshez, kipróbáláshoz és széles tanulói, tanári mosolyokhoz jó szórakozást kívánok!

Szöveg és fotó: Czékmán Balázs